Vannak, akik fenntartásokkal kezelik a konzultációt, coachingot vagy bármely segítő tevékenységet. Miért?
Mert vannak a mélyben bizonyos téves elképzeléseik róla.
Például, hogy majd MEGVÁLTOZTATJÁK őket.
A coach majd biztos megmondja, hogy mit csináljon, majd dirigál, kontrollálni akar, egyenes vagy alattomos módon rá akar erőltetni olyat, ami nem ő.
Ez egy mélyről jövő jogos félelem. Az INTEGRITÁS egy ELEMI IGÉNYÜNK, belső szükségletünk. Értem ezalatt, hogy egy ember akkor cselekszik és él integritással, ha amit tesz és mond, az az értékrendszerével összhangban van. Más néven autentikus, hiteles.
Az elemi igényeink iránti szükségleteink ELEMI ERŐVEL feltörő FÉLELMEKET indukálnak bennünk. Tehát mindent elsöprő, mély és erős félelmet. Ilyenkor az ember ÖSZTÖNSZERŰEN attól fél, hogy valami hatalmas baj lesz, ha ez az igény sérül. Így érthető, hogy foggal-körömmel tiltakozik minden olyan ellen, amikor AZT HISZI, hogy ez az igénye sérülni fog.
A coaching/konzultációs folyamat során AMI TÖRTÉNIK, az az, hogy kérdezek és te válaszolsz. Nem mondok személyes véleményt, nem mondok megjegyzést, nem fűzök hozzá semmit. Igazából nincs is mit hozzáfűzni, mert már láttam annyit és a saját életem is fordult annyit, hogy NEM ÍTÉLKEZEM. Mindent és mindennek az ellenkezőjét is láttam már, legalábbis eleget ahhoz, hogy tudjam ezt.
Az emberek félnek, hogy megítélik őket. De ez egy konzultációs folyamat során nem szabad, hogy így legyen és nincs is így.
A következő történik: a kérdésekre adott VÁLASZOK, tehát a te saját válaszaid alapján a helyzeted KIKÖNNYÜL.
Miért?
Egyrészt, mert LEVESSZÜK a kényszert az életedről.
Az egyik legnagyobb változás az ember életében, amikor, visszatérve a mindennapokba, MÁR NEM ÉRZI, hogy KELL. Már nem érzi, hogy a gondolatai, vagy tevékenységei csak úgy jönnek, kontrollálatlanul és nem tudja, hogy miért csinálja, de futja ugyanazokat a köröket ÉVEK ÓTA. A kényszer leszakad a helyzetről és immár eldöntheted, hogy akarod-e csinálni. Ha örömöt okoz, előre visz, ha olyan dolog, amit szeretsz ÉS az értékrendeddel egyező, akkor NYUGODTAN csináld, de már nem kényszerből lesz ez, hanem SZABAD VÁLASZTÁSBÓL.
És ez mit jelent?
Autentikus leszel, hiteles, MEGÉLED AZ INTEGRITÁSODAT. Valójában azt kapod meg, amiről azt hitte a tudatalattid, hogy elveszíted.
És itt a másik dolog: sokan azért hagyják el magukat, esnek DEPRESSZIÓBA, erőtlenségbe vagy esnek a MÁSIK VÉGLETBE, a SENKIBEN SEM BÍZÁSBA, amikor az életüket egyes egyedül ők akarják kontrollálni (de tulajdonképp magukban sem biztosak, így még lelkifurdalásuk is van maguk miatt és mások miatt is), mert IGAZÁBÓL NEM URALJÁK az életüket. Értem úgy, hogy nem ők irányítanak.
Mégis miért?
Egy másik ELEMI IGÉNYÜNK, hogy KÉZBEN TARTSUNK dolgokat. Akkor vagyunk jól, ha MI szabhatjuk meg, mi a jó nekünk és mi nem, mit csinálunk és mit nem. Ez elég logikus, igaz?
Az van, hogy amikor az ember NEM LÁTJA ÁT a saját működését, akkor NINCS HATÁSA a saját belső folyamataira, így az automatikus működések csak dobálják, mint egy hánykolódó hajót. Ezt mindenki érzi. Egy nagyon ösztönös igényünk SÉRÜL tehát ilyenkor, mégpedig az, hogy HATÁSSAL LEGYÜNK a saját életünkre, KÉZBEN TARTSUK a dolgokat.
Emellett pedig az INFORMÁCIÓ, MEGÉRTÉS, ÁTLÁTÁS HIÁNYA is jelen van. Ez, talán nem meglepően egy másik elemi SZÜKSÉGLETÜNK. Szeretnénk megérteni és átlátni a helyzeteket. Amikor ez NINCS MEG, akkor nem érezzük magunkat BIZTONSÁGBAN.
Hányszor esett meg veled, hogy az éremnek csak az egyik oldalát láttad, gondoltál valamit, aztán később, amikor a másik oldalra is fény derült, teljesen más megvilágításba került a dolog benned is? (Ez nem hiba, de így működünk sokáig. Az agy KITÖLTI az üres részleteket. Erre mindig hajlama van, de HA TUDJUK, akkor oda tudunk figyelni a gondolatainkra és fülön csípni, amikor történik. Így leszünk kevésbé ítélkezőek idővel.)
Tehát sorakoznak itt még bőven elemi igények: HATÁSSAL LENNI, IRÁNYÍTANI a saját életed, MEGÉRTENI, ÁTLÁTNI és az átlátás által BIZTONSÁGBAN lenni.
Alapszabály, hogy a rendszerünk MINDIG arra törekszik, hogy az elemi igényeinket kielégítse. Aki depresszióba, erőtlenségbe esett, az átmenetileg FELADTA ezt.
Aki kontrollálni akar másokat és nem bízik senkiben, az NEM A JÓ IRÁNYBA tolja ezt. Az igény megvan, a rendszer megtalálja a megoldást, kielégíti, DE NEM JÓ AZ IRÁNY! Ezért ez egy 22-es csapdája lesz idővel.
Tehát, a konzultáció abban is SEGÍT, hogy a megértések által elkezded azt érezni, hogy KOMPETENS VAGY a saját életedben és egyre jobban KÉZBE IS VESZED AZT. Visszanyered az erődet, a tisztánlátásodat, rengeteg dolgot és ÖSSZEFÜGGÉST megértesz és így automatikusan az ÖNBIZALMAD is nő. Erősödik a BELSŐ BIZONYOSSÁGOD önmagadban.
Ugye látod, hogy az önbizalom csak egy folyomány, habár nagyon fontos, elengedhetetlen, de a fenti lépéseken keresztül vezet oda az út?
És a jó hír, hogy ez már nem egy egós, kemény, felfuvalkodott „önbizalom”, hanem a VALÓDI.
A rendszerünk MINDIG törekszik a szükségleteink kielégítésére, de az IRÁNYT MI SZABHATJUK MEG!
