Olyan belső folyamatokról írok itt, amik láthatatlanul, alattomosan ám mégis egyébként nagyon is kézzelfoghatóan futottak bennem, és nem, NEM NORMÁLISAK! Nem egészségesek, hanem károsak. Rossz minták, amik automatikusan futnak, amíg nem látsz rá. A rálátás által elkezdhet megváltozni, de igazán azzal fog megváltozni vagy eltűnni, ha konkrétan ezért teszel is!
Azért mondom el ezeket, hogy lássátok, és hogy lássátok azt is, hogy KI LEHET BELŐLÜK JÖNNI végérvényesen és egészen! Mert én kijöttem és már egyáltalán nincsenek bennem, nem csak 1%-osan, hanem semennyire sem! Nem érzek szégyent, nincs bennem kétség, nincs bennem az a furcsa érzés, hogy egyszer majd rájönnek, hogy nem is vagyok olyan, amilyennek mutatom magam (pl. munkahelyen nem oda való), vagy párkapcsolatban: tényleg ő a legjobb nekem? Nincs bennem az az érzés, hogy nem ott vagyok, ahol lennem kéne vagy ahol egyébként szeretnék lenni. És nincs bennem olyan, hogy kifutok az időből. Hogy lekéstem, elkéstem, lemaradtam, kimaradtam.
Helyettük a változás és a fejlődés ÖRÖME van. És a „jó helyen vagyok” érzése. Kiteljesedettség.
De hangsúlyozom, hogy akkor kapsz segítséget, ha KÉRSZ! Kérni kell. Ha nem tudod, merre fordulj és kitől kérj, akkor kérj csak bele az univerzumba. Kérd, hogy jöjjön a számodra legjobb segítség. És kérd azt is, hogy amikor ott van, vedd észre! Utána pedig járj nyitott szemmel, és ha jön egy-egy lehetőség, akkor kérdezd meg, hogy ez az? Jönni fog a lehetőség is és a válasz is. Lehet, hogy várni kell rá pár napot, de ott lesz! Csak kérj őszintén. Az univerzumot nem lehet becsapni, az energia nem hazudik. Ha ímmel-ámmal kérsz, az nem fogja azt az eredményt hozni, mint amikor szívből kérsz és teljes megkövetelésből. Lehet, hogy kicsit gyakorolni kell majd, ha sosem csináltál még ilyet. Kérj úgy, hogy lesz, ami lesz, de én most ezt választom! Vagy kérj nyugodtan, belülről, a szívedből.
És úgy írom ezt, hogy én is voltam azon a lépcsőfokon, abban az állapotban, amikor azt hittem, hogy ez egyszerűen így van, nincs mit tenni vagy meg sem kérdőjeleztem, hogy ez lehetne máshogy is. Annyira a valóságoddá válik, hogy ezzel kelsz, ezzel fekszel és NEM tűnik föl! Közben meg mérgez, mint egy bőröd alá fecskendezett oldat. Tudd, hogy tehetsz ellene! A szándékod, hogy AKARSZ tenni, már egy fontos lépés. Vagy, hogy elhiszed, hogy egyáltalán lehetséges.
És akkor itt a lista, hogy miket sikerült eddig kitenni a rendszeremből és ezáltal az életemből is:
imposztor szindróma
szégyen
bűntudat
ítélkezés
érzelmi evés
érzelmi nem evés
cikázó gondolatok
ki nem mondott gondolatok
utólag lejátszott és elmondott gondolatok
újra és újra fejben lepörgetett események
elnémulás, lefagyás
kiabálás reflexszerűen
börtönben lenni otthon, a munkahelyen, a családban, a gyerek által
vásárlás pótcselekvésként
öröm nélküliség: azt érezni, hogy bizonyos emberek elvették az örömömet
csapdában lenni: azt érezni, hogy átvertek, becsaptak azáltal, hogy egy helyzetben ragadtam, amit ketten csináltunk, de egyedül kell vinnem a terhét
szenvedni az életben és az élettől
túlélni a napokat
próbálni érezni, amikor nem tudok
próbálni akarni, amikor nem tudok
szeretetlenségben lenni
idő általi sürgetettség
És majd meglátod te is, amikor ezek kimennek, nem marad más, mint a kisimult arcod, a nyugodtabb lelked, a mindinkább szívből megélt jelenléted. És ez a Te ERŐD.
